A lakosság 1-5%-át érinti a nyiroködéma Ne legyintsen, ha rendszeresen megdagadnak a végtagjai!
/
0 Comments
Gyakran dagad meg a lába, vagy a keze, mégsem gondolja, hogy
ennek súlyos egészségügyi oka lehet? A szakember szerint ennek leggyakoribb oka
a visszérbetegség, de gyakori az egyéb eredetű nyiroködéma is, mindez krónikus
esetben akár lábszárfekély kialakulásához is vezethet.
Megdagadt, duzzadt végtagok, fájdalmas
mozgás, megromlott életminőség. Sokan másra sem vágynak egy hosszú nap, vagy hét
után, mint hogy hazaérjenek és feltegyék a lábukat. Ha rendszeresen megdagadnak
a végtagjai, ne legyintsen, elképzelhető, hogy krónikus betegség áll a
háttérben. Az esetek túlnyomó részében a vénák nem megfelelő működése miatt
alakul ki és első jele a visszérbetegségnek. Előfordulhat azonban, hogy a
nyirokerek fejlődési rendellenessége okozza, esetleg daganatos betegség járul
hozzá. Magyarországon, a szakemberek becslése szerint az elsődleges
(veleszületett) nyiroködéma gyakorisága a népességben 0,5-1%, a másodlagos
(szerzett) nyiroködéma 2-5%-ban fordul elő, a kevert esetek gyakorisága 1-3 %.
A nőket egyébként négyszer gyakrabban érinti ez a panasz.
„Ha rendszeresen
tapasztalja valaki, hogy tartósan bedagad a keze, vagy a lába, mindenképp
keressen fel egy szakembert, lehetőség szerint angiológust, vagy érsebészt,
mert valószínűleg vénás vagy nyirokér betegség áll a háttérben – tanácsolta Dr.
Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A végtagok duzzanatát ugyanis leggyakrabban
visszértágulat okozza, de a háttérben állhat korábbi trombózis, nyirokkeringési
zavar is. Az okokat azonban azért is fontos megkeresni, mert előidézheti szív-,
máj-, nőgyógyászati-, hasi és vesebetegség, daganatos betegség illetve
anyagcserezavar is.”
Ödéma akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti
folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya, a szövetekben pedig
vizenyő szaporodik fel. Mindenképp szükséges foglalkozni a panaszokkal, hiszen
idővel szövődményekhez vezethet, krónikus esetekben pedig bőrelváltozás, boka
megkeményedés, fekély is kialakulhat.
„Az
okok pontos feltárása alapos általános kivizsgálás mellett általában
ultrahanggal, ritkán MR- vagy izotóp vizsgálattal történik. A kezelés akkor a
leghatékonyabb, ha az érbetegségekkel foglalkozó belgyógyász vagy érsebész, illetve
a gyógytornász vagy nyirokterapeuta közösen dolgozza ki a terápiát. Sikerrel
alkalmazható a kompressziós kezelés, amikor például befáslizzuk az érintett
területet, vagy rugalmas harisnyát visel a páciens. Ugyancsak
gyakran javasoljuk a nyiroktornát, és a kézi-, illetve gépi nyirokmasszázst.
Ezek esetében a szövetekre gyakorolt felfelé irányuló nyomással érjük el a
nyirokfolyadék elvezetődését” – tette hozzá az érsebész
szakember.
Amennyiben a háttérben visszértágulat áll, csak a műtét
segíthet. Ebben az esetben is számos lehetőség van: egyre népszerűbbek az
úgynevezett modern visszérműtétek (lézeres, rádiófrekvenciás, ragasztásos
műtét), amelyek során apró szúrásból, vékony katéterrel történik a tágult ér
elzárása, nem vágják meg a bőrfelületet, elég a helyi érzéstelenítés, így rövidebb
a gyógyulási időszak, illetve kisebb az esély szövődmények kialakulására is.
Miért épp
a nyirokmasszázs?
A köznyelv csak így ismeri, gyakran elhangzik azonban
a drenázs kifejezés is ugyanebben a témában. Nagy előnye, hogy a kezelés során
a végtagban kialakult duzzanat okozta feszülés, fájdalom csökken, illetve
megszűnik. Ugyancsak csökken a felhalmozódott salakanyagok mennyisége, javul a
sejtek anyagcseréje, tápanyag- és oxigén ellátása.